

„Mit ettél, föld, hogy egyre szomjazol?
Hogy annyi könnyet s annyi vért iszol?”
Petőfi Sándor: Felhők XXVII
Különleges utazáson vehettek részt azok, akik ellátogattak a PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál záróestjére; Szalay Heni, az előadás házigazdája, illetve az egybegyűlt népes költőtársaság egyenest a felhőkig repítette a résztvevőket. Az est különlegességeként, illetve a fesztiválon ugyanis először mutatták be a kifejezetten a fesztivál hívószavára – amely egyben az irodalmi pályázat hívószava is volt – írt és alkotott verseket, magyar valamint angol nyelven. Ez a hívószó pedig a felhő volt. A költők teljes szabadságot kaptak az alkotói folyamatban, csupán néhány inspirációs forrásuk volt támpontként. Az egyik ezek közül Petőfi Sándor Felhők című versciklusából egy idézet, a második egy Wikipédia-felhődefiníció, „mint diszperz rendszerek, amelyek szét- és összetartanak”, a harmadik pedig egy ismeretlen szerző mémje volt a számítógépes cloudokról, azaz felhőkről.
A kivételes alkalomra három angol – amerikai, skót és kanadai származású – szerző is ellátogatott, akik jelenleg Prágában élnek és alkotnak. Christopher Crawford, Stephan Delbos, Joshua Mensch szintén versekkel készültek, amelyek kiválóan megmutatták, hogy milyenek is azok az angol felhők és fellegek. Jelen volt Nagy Hajnal Csilla, aki a versírás mellett az angol szövegek fordítását is elvállalta; de verset olvasott fel Seres Lili Hanna, Sirokai Mátyás és Vecsei H. Miklós is. S végezetül, de nem utolsósorban nem szabad megfeledkeznünk Ratkóczi Huba basszusgitárosról sem, aki katartikus játékával még jobban elmélyítette a felhők közötti barangolást.
Azt est második felében interaktív versimprón vehetett részt a közönség; az előadás közben megélt benyomásaik által felsorakoztatott kulcsszavakból írhattak rövid verseket, melyekből néhányat fel is olvastak az előadók.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.