

Rózsaszínbe burkolózott a Művészetek Völgyének Petőfi-udvara egy péntek délutáni beszélgetésen, amikor a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, a magazin Szerelem lapszámának egyik interjúalanya, Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, valamint egy fiatal színészpalánta, Lipics Franciska, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés osztályának hallgatója a birtoklás, a hűség és még sok ehhez hasonló, érdekesebbnél-érdekesebb témakörön keresztül megpróbálták felfejteni a – több szempontból is felfejthetetlennek tűnő – szerelem fogalmát.
A szakmát képviselő Kozma-Vízkeleti Dániel gondolatait Szécsi Margit nagyszerű versei egészítették ki Lipics Franciska előadásában, a művek pedig tökéletesen alátámasztják Bonczidai Éva azon gondolatait, hogy a művésznő korántsem skatulyázható be pusztán a költőfeleségek szűkös kategóriájába.
„Férfiak, nők, másként mocskosak,
megérezték gyönyörű magányod,
veled akartak tiszták lenni,
megmosták a kezeidet,
kifizették a vacsorádat
s de nagy kurva lehetsz te is
hogy elfogadtad az alázat
s az érdek kettős hódolatát…”
(Szécsi Margit: Magamhoz)
A vers után a beszélgetés résztvevői megválaszolták, mi is az a nagybetűs szerelem. A családterapeuta elsőként a szerelem fogalmának tág jelentéshorizontjaira világított rá; mert bár sokszor bele sem gondolunk, de: az emberek rendszeresen „beleszeretnek” egy-egy puszta használati tárgyba; szülőként a szeretet már-már imádattá, s így szerelemmé alakul át, de még az Isten iránt érzett szerelem sem szokatlan a hívő lelkeknek. „Egy felfokozott érzés, sodró erejű élménymód, mely száz százalékban irracionalitás és nagyon nehéz természettudományos módszerekkel vizsgálni” – összegezte gondolatait a szakember.
A beszélgetés további kérdéseket is érintett: meg lehet-e vagy meg kell-e egyáltalán menteni minden kapcsolatot? Kozma-Vízkeleti Dániel szerint egy párkapcsolat sikeressége a kapcsolatba fektetett energián, illetve a szándékon múlik, a terapeuta csupán rávezetést segítő kérdéseivel tudja felnyitni a párok szemét egy-egy problémára. Szóba került a birtoklás kérdése, a barátok szerepe, amikor párkapcsolati tanácsadásra kerül a sor, és a terapeutát arról is megkérdezte az előadás házigazdája, hogy mint a téma szakértője, mennyire jelent előnyt neki az évtizedek során elsajátított tudása a párkapcsolatok terén.
Az utolsó blokk, a hűség témakörének részletes megvitatása után Bonczidai Éva ismét egy elgondolkodtató kérdést intézett a szakemberhez: „Miért találta ki az ember a szerelmet?” A válasz pedig így hangzott: „A szerelmet arra találtuk ki, hogy rávegyen bennünket olyasvalamire, amit amúgy nehezen tennénk meg, ez pedig az elköteleződésről hozott nagyon nehéz döntés.”
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.