

„Zötyög az élet, dobog a szívem.
Köszönöm szépen, ez is elég.
Zötyög az élet, de van egy hírem:
Ameddig bírok, maradok én.”
Hevesi Tamás Zötyög az élet című dalával vette kezdetét Turczi István 65. születésnapjának ünneplése, s nem véletlen, hogy éppen ennek a zenésznek a sorai köszöntötték elsőként nagyra becsült költőnket. Lutter Imre, az est levezénylője ugyanis elárulta az ünneplő közönségnek: hármójukat – Turczi Istvánt, Hevesi Tamást és őt – összekapcsolja néhány közös jellemző. Az élet kifürkészhetetlen, mint szokás mondani – az évek során felhalmozott titulusok, akármilyen hosszasan sorakoznak egy-egy név előtt, bizony, valahol elkezdődtek.
Így derült fény többek között arra is, hogy Hevesi Tamás zenészkarrierje mellett futballedző is, míg Turczi István 1976 és 1977 között éjszakai portásként, talajminta-vételezőként, illetve gépkocsivezetőként kezdte meg pályafutását. Így indult annak a „férfiúnak” az életútja, aki nagyon sokat dolgozott azért, hogy végigjárja a hadak útját, és akiért számos elismert énekes, előadó, színész, író és költő jött el, hogy együtt ünnepeljék őt. Turczi István magyar–angol–finnugor szakos diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és 1988-ban kapott doktori címet, „amit viszonylag ritkán látunk a neve mellett, merthogy igencsak szerény”. 2007-től a Magyar Írószövetség költői szakosztályának többszörösen megválasztott elnöke, a Magyar Versmondók Egyesületének irodalmi elnöke, a PEN Club alelnöke, az Európai Költészeti Akadémia rendes tagja már 2009-től fogva, 2021-től a Szolnoki Szigligeti Színház irodalmi vezetője. A Parnasszus című irodalmi folyóirat megalapításán túl számos olyan irodalmi projekt kötődik a nevéhez, aminek a felsorolásához vélhetően nem volna elég egy-két oldal. Kitüntették őt József Attila-, Prima Primissima és Babérkoszorú-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, és legutóbb a Nyitott Könyv elnevezésű nemzetközi irodalmi díjat vehette át a Boszniai Szerb Köztársaságban. Titulusok és díjak igazolják mindazt, amit Turczi elért röpke 65 évében, de ő nem pusztán a ráaggatott tisztségek fogasa, hanem Pista, Pistukám, Pitya, Istvánom és még sok más is egyben.
Kollégák, alkotótársak, de legfőképp barátok jöttek el az ünnepelthez, és színvonalas műsorral tették emlékezetessé az estét: Turczi- és más versek elszavalása, ezek megzenésített feldolgozása, hangszerrel kísért hidegrázós éneklések varázsolták el nemcsak az ünnepeltet, de a közönséget is. Jelen volt Péter János Artisjus-díjas fuvolaművész, aki többek között Turczi egyik nagy kedvencét, Jan Anderson Jack Lothar szólóját adta elő; Gerendás Péter zeneszerző, előadóművész és dalszövegíró, aki Turczi megzenésített verseivel érkezett; Horgas Eszter fuvolaművész, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa, Budapest díszpolgára, kinek előadását Kálloy Molnár Péter színész, költő, műfordító, illetve rendező kísérte prózai szöveggel; és az ünneplők számának még koránt sincs vége.
Érdemes rögzíteni Gerendás Péter köszöntését: „Drága Pistukám, én már elmúltam annyi, amennyit te most betöltöttél, és el kell hogy mondjam, 65 után is van élet, bármilyen sz…r is legyen.” Ilyen és ehhez hasonló köszöntések, szívmelengető emlékidézések jellemezték az estet. A megzenésített versek mellett személyes történetek, Turczihoz kötődő megmosolyogtató emlékek is felbukkantak.
Az ünnepségen megjelent Hrutka Róbert, Lázár Balázs, Lukács Sándor, Malek Andrea, Péter János, Szekeres Adrienn, Kiss Gábor, Tolcsvay László, Zámbori Soma, de még Földes László Hobo is – egy hangfelvétel erejéig – , mindezt az ünnepeltért, kinek számos titulus és díj mellett a legnagyobb érdeme mégiscsak az, hogy édesapaként, férjként és igaz barátként méltán érdemelte ki az emberek szeretetét. Isten éltesse!
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.