

Beszámoló a 3. Rimay Költészeti Fesztiválról
Néha előfordul, hogy úgy érzi az ember, semmi sincs a helyén. Ez történt velem is az elmúlt napokban. Felborult a megszokott ritmus, folyton úton voltam – s még így sem tudtam eljutni minden helyre, ahová hívtak, ahol számítottak rám, ahol szerepem lett volna.
Fájdalmasnak tűnt, hogy csak töredékesen tudok részt venni a programokon, hogy állandóan rohanni kell, de utólag azt mondom: megérte. Remek hangulatú irodalmi találkozók résztvevője lehettem Győrött, Berekfürdőn és Sárospatakon is, ahol a meghívóban szereplő hivatalos rendezvények mellett számtalan lehetőség kínálkozott a baráti beszélgetésekre, éjszakába nyúló borozgatásokra.
A sárospataki Rimay Fesztiválnak egyik célja éppen az, hogy különböző tájegységek hangját elegyítse. Itt volt közöttünk Tari István a Délvidékről, Vári Fábián László Kárpátaljáról, Mihályi Molnár László és Tóth Zoltán a Felvidékről, Lövétei Lázár László pedig Erdélyből. A kárpátaljai irodalmat képviselte még Finta Éva is, aki ugyan már három évtizede a határ innenső oldalán él, de a gyökerek elszakíthatatlanok – most is épp egy ilyen programon dolgozik egy hagyaték kapcsán. És persze Kopriva Nikolett is különleges figyelmet érdemel, hisz gyermekkorát Munkácson töltötte, az egyetemi éveket Magyarországon, most viszont Sepsiszentgyörgy az otthona. Hozzájuk csatlakoztunk néhányan, anyaországiak: Kemény István és Serfőző Simon Budapestről, Fecske Csaba, Kürti László és jómagam az északkelet-magyarországi régióból.
A délelőttöket a határon túli alkotók előadásai tették izgalmassá, akik a kisebbségi lét árnyékos oldalát is megmutatva meséltek arról, milyen fontos szerepe van a művészeteknek – különösen az irodalomnak – a hagyományok ápolásában, a magyarságtudat erősítésében, a gyökerekhez való visszatalálásban.
Emellett – csoportokban, zenészek kíséretében – ellátogattunk néhány közelinek mondható településre. Jártunk Kassán, Királyhelmecen, Kisvárdán, Mátészalkán, Felsőzsolcán és Tokajban. Persze a sárospatakiak sem úszták meg a dolgot: az Árpád Vezér Gimnázium humán érdeklődésű diákjait is felszabadítottuk az utolsó délelőttön a tanórai kötöttségek alól.
A sok bolyongás tétje egyértelmű: az irodalmat kézzelfogható közelségbe vinni, megfertőzni vele a hallgatóságot (különösen az ifjúságot). Nem rendhagyó irodalomórák voltak ezek, hanem inkább kötetlen beszélgetések, amelyekbe verseket csempésztünk, részben a szerzők előadásában, részben a társaságunkban lévő zenészek tolmácsolásában.
Azt gondolom, sikeresen emeltük ki az iskolaszagú környezetből a némiképp összeborzolt, összekócolt irodalmat, hogy aztán újrafésülve kulcsot adjunk azoknak, akik nem csupán a szavakra, a szavak jelentésére kíváncsiak, hanem a mögöttes tartalomra, és arra a háttérre is, ami írásra készteti az alkotót.
A program záróeseményén elismerések átadására is sor került. Szabó Gergely, a BAZ megyei közgyűlés alelnöke, és Papp Ferenc, a rendezvény szervezője Mihályi Molnár Lászlónak adta át a Rimay-díjat, a Rimay-ezüstérmet pedig én vehettem át.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. októberi számában)
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.