2023. december 03., 09:14
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
A kiállítás tervezője és rendezője Kiss Beatrix, az eredeti koncepció és a kreatív szerkesztés Matúz Gáborhoz kapcsolódik.
A megnyitón Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a témaválasztás fontosságát hangsúlyozta, hiszen mint kiemelte, Isten világát jól felfoghatóvá és vonzóvá kell tenni. Szent II. János Pál pápa művészekhez írt levelét idézve mutatott rá az alkotó ember különleges hivatására, mivel minden igazi művészet a maga sajátos módján a világ legmélyebb valóságát közelíti meg – ebbe a világba született bele Krisztus is. Most különösen fontos kérdés, hogyan viszonyul a kortárs művészet ehhez a misztériumhoz, hogyan éli meg a „találkozást” és közvetíti számunkra a hitet megerősítő, vagy éppen hitet ébresztő benyomásokat. Ezért fontos, hogyan reflektálnak a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészei Krisztus születésére, a születés misztériumára művészeti-festészeti, továbbá nemzeti szempontból.
Köszöntőjében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója is a karácsony örök valóságtapasztalatára utalt. Potápi Árpád János Márton Áron püspök gondolatait idézte, az 1940-ben küldött körlevelében a történelmi helyzet dacára Isten közelségét és a távolságok áthidalását hangsúlyozta. Így terjesztette ki a haza fogalmát. Ehhez a kiállításon részt vett művészek gesztusértékűen is kapcsolódtak azáltal, hogy részt vettek ebben a munkafolyamatban. A misztérium kortárs reprezentációival nemzetközi helyszínekről érkező kiállító művészek, külhoni kortárs magyar festőművészek foglalkoztak: Baraté Ágnes (35, Németország), Gagyi Botond (31, Románia), Herman László (62, Szlovénia), Kalitics Erika (36, Ukrajna), Kovács Pécskai Emese (26, Szerbia), Pesti Emma (33, Szerbia), Szabó Márta (32, Szlovákia).
Emellett Potápi Árpád János emlékeztetett Szent István király megkoronázásának időpontjára is, mivel a kettős utalásrendszer megerősítheti a befogadókban a keresztény hitet és a nemzeti szellemiséget. A kiállítás tematikája az adventi időszak kezdetén a magyarság számára ebből a történelmi megközelítésből is aktuális témát dolgoz fel.
Jóllehet, a szakrális szándék jelenléte a mai művészetekben megfigyelhető. Krisztus élettörténetének máig erőteljes hatása van, kijelenthetjük, nincs még egy olyan jelenvalóság az emberiség történelmében, akinek élettörténetét, ezen belül is a születés és a halál eseményét ilyen sokan feldolgozták volna, ezek a feldolgozások éppen a misztérium révén tudnak korokon átívelően kapcsolódni a befogadóhoz.
Az adott kór Krisztus-ábrázolásai révén sokat megtudunk a korabeli gondolkodásról, hitvilágról, érzelmi gazdagságról, félelmekről; a jelenkori művészetelméleti megközelítések alapján a képeket is meg kell tanulnunk olvasni, hiszen történeteket mesélnek el. Nagy kérdés, milyen történetet íródik a kortárs festészetben rólunk, mint a misztériummal kapcsolatba lépő emberekről az utókor számára. Megfigyelve a Krisztus születésének misztériuma című kiállítás azonos című képeit, a vázolt összefüggésrendszerben Böjte Csaba atya intelmei juthatnak eszünkbe: vegyük észre, nemcsak egy kinti világ van, hanem van bennem is egy világ. Mikor kezdünk méltóképpen foglalkozni ezzel a világgal, illetve a világ rendjének keresésében hogyan vesszük észre a misztériumot – ezek lehetnek a kiállítás fő iránymutatói.
Krisztus születésének egyedülállósága kapcsán a kiállított festmények többnyire visszatérnek alapvető értékeinkhez, a családhoz, azon belül is az anya–gyermek és a nőiség klasszikus témáihoz. A képek szín- és témaválasztásban egyaránt megfigyelhető a természet központi szerepe, de megjelenik a vesződéseknek kitett egyén és nő kilátástalan helyzete is, más helyen Michelangelo Ádám teremtése című műalkotásának szimbolikáját használva keresi az alkotó az utat a teremtéstörténet és az üdvtörténet kettős kódrendszerében. A Krisztus születésének misztériuma című kiállítás nagy talánya, hol érdemes keresnünk a misztériumot és hol van ebben a keresésben Krisztus. Vajon a transzcendencia milyen új elbeszélési lehetőségei adottak számunkra most, mikor „Már csak egy Isten menthet meg bennünket”.
