

Hazaszótár – A valahol szabadsága címmel indított beszélgetést a béke idején július 21-én, pénteken a bálványosi nyári szabadegyetem Magyar Kultúra-sátrában Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Rendhagyó könyvbemutatónak is nevezhetnénk az eseményt, hiszen amikor a beszélgetőpartnerek azokat a kérdéseket vizsgálták, hogy mi marad utánunk, mi látszik ma a jövőből, melyek az örökölt dilemmák és melyek a sajátjaink, alapvetően Demeter Szilárd Hazaszótár – A valahol szabadsága című XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozatában megjelenő könyvének alaptételei és L. Simon László A megőrzés kultúrája című esszéválogatásának a gondolatvilága szolgáltatta az érvelés fő súlypontjait.
A múlt tapasztalatainak és a jövő adta lehetőségeknek a tárgyalásakor kiindulópont kell hogy legyen a mindenkori jelen. A jelen legfőbb jellemzője Demeter Szilárd szerint, hogy strukturális válságban vagyunk, amire a konjunkturális válaszok nem lesznek elegendőek, azaz máshogyan kell gondolkodnunk. Egyetértünk-e ezzel a tételmondattal? – tette fel a vitaindító kérdést. A beszélgetés során a kulturális tapasztalatcserén alapuló közösségi élet újraindításának a lehetőségei jelentették a legfőbb célt, amivel az az ember, aki valaha kisebb közösségben élt, nyugodt szívvel tud ma is azonosulni.
A kulturális ágazatban fellehető célok összefonódásának számtalan oka van, a panelbeszélgetésen közelebb kerülhettünk ezek megértéséhez. Rendhagyó a tapasztalat lehetősége is, hogy a bálványosi szabadegyetem biztosítja számunkra azt, hogy a döntések mögötti koncepciót egyenesen az adott területet képviselő kormányzati szereplő előadásában hallgathatjuk meg.
Závogyán Magdolna kiindulópontja szerint a változás a kultúra természete, de most valóban eljött az ideje annak, hogy ágazati szinten rendezzük a struktúraváltást. Mint megjegyezte, a kulturális kérdéseket illetően egyértelműen Kárpát-medencében gondolkodtak mindig. Kulturális államtitkárként viszont az foglalkoztatja, hogy mi az állam szerepe a kultúra finanszírozásában, mi az, ami szükséges, de nem elégséges alap. Nem minden pénz kérdése, foglalta össze Závogyán Magdolna többször is ezt a tézist. Hiszen a kulturális finanszírozások dacára is nagy probléma, hogy a közösségek szétestek, ezért újra kell azokat gondolni és rendezni. Értékalapú, a kultúrát megélő és nem fogyasztó közösségeink nem lesznek. Vizsgálni kell, hogy mi a szakemberek felelőssége ebben. A közművelődés területén a nemzeti és értékalapú hálózatban gondolkodó platformok kidolgozásán kell elérni újabb eredményeket. Kérdés azonban, hogyan tudjuk a kultúrát erősíteni. Az államtitkár a garanciát azokban a közösségekben látja, amelyek akkor is működőképesek maradtak, amikor nem volt lehetőség az anyagi finanszírozásra. A nemzettudat nem pénz kérdése.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.