

Háromszéknek nincs egy irodalmi fóruma, egy irodalmi lapja, egy kortárs irodalmi antológiája, éppen ezért gondoltuk, hogy fontos létrehozni ezt a Facebook-oldalt. Háromszékről rengeteg szerző, alkotó indult, vagy még mindig itt alkot. Eléggé hosszas vívódás, átgondolás és számos beszélgetés után döntöttük el, hogy milyen kritériumok alapján fogadjuk be ide a szerzőket. Ilyen például, hogy legyen legalább egy olyan kötete, amely nem magánkiadásban, hanem szakmailag elismert kiadónál jelent meg, vagy legyen közlése mérvadó irodalmi vagy kulturális folyóiratokban. Mi is rácsodálkoztunk, hogy sikerült közel ötven szerzőt közzétenni” – magyarázta az oldal egyik szerkesztője, Miklóssi Szabó István.
Az írók, költők mellett felsorakoztatják azokat a műfordítókat, szakírókat is, akik szépirodalommal, irodalomtörténettel és -elmélettel is foglalkoznak.
A másik céljuk az volt, hogy a már nem élő szerzőket is be mutassák. E galériában mintegy negyven szerző neve található. „Itt is alapos kutatást végeztünk. Meglepő problémákba is ütköztünk, például egy-egy szerzőről nem találtunk portrét. Gyakorlatilag mi vagyunk az elsők, akik ezt a listát létrehoztuk és a nyilvánosság elé tártuk, holott vannak intézményeink, amelyeknek ez akár a feladatuk is lehetne. Mi teljesen önkéntes alapon működünk, ez a munka lelkesedésből zajlik.”
A közelmúlt szerzőinek portrétárában olyan személyek is megjelennek, akiknek nem annyira az írásaik mérvadóak, hanem az, hogy lehetőséget teremtettek az akkori szerzőknek, hogy az irodalmi porondon megmutatkozzanak. „Az egyik ilyen személy például Dali Sándor közíró, újságíró, színházigazgató, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kommunizmus világában létezzen Sepsiszentgyörgyön irodalmi élet. De ott van Domokos Géza is, aki nem csak íróként fontos. Gyakorlatilag ezzel értékmentő munkát végzünk. Egyelőre a huszadik századi szerzőket mutatjuk itt be, mert a korábbi alkotók bemutatásához már hosszasabb könyvtári, levéltári kutatások szükségesek” – mutatott rá Miklóssi Szabó.
Kiemelte, hosszú távú céljuk, hogy egy időszakos periodikát hozzanak létre, és ha majd összegyűlt egy reprezentatív anyag, akkor az kötet formájában is megjelenjen. „A háromszéki szerzőknek olyan rég jelent meg antológiájuk, hogy valamit lépni kell ezen a téren” – summázott.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. júliusi számában)
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.