2022. február 12., 07:20
Milyen volt egy Anjou-kori székely lovasíjász? Hogyan alakult ki a rendtartó székely falu? Milyen szerepet töltöttek be a székely hadszervezetek a különböző történeti korszakokban, és milyenek voltak a hadviselési szokásaik? Mikortól vált a székelység a magyar nemzet részévé? Milyen mítoszok lengik be a kollektív emlékezetet? És miért fontosak a jövő generációi számára is a háborús veteránok visszaemlékezései? Minderre választ kapunk, ha ellátogatunk Székelyföld első állandó hadtörténeti kiállítására, a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba.
82-es baka a 19–20. század fordulóján / Fotó: Veres Nándor
Hargita megyében, Szépvíz község központjában nyitották meg tavaly augusztusban a magyar kormány támogatásával készült, a Szépvízért Egyesület kezdeményezésére létrejött, a székelység történelmének hétszáz évét felölelő had-, részben társadalom és emlékezettörténeti kiállítást.
2018-ban jelent meg a Határvédelem évszázadai Székelyföldön című kötet, amely a határőrizet történetét és a székely hadszervezeteket mutatja be. Nagy József történész, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, fontosnak tartották összefoglalni a székelység történetének ezt a szeletét, és azt is, hogy a különböző korszakokból milyen következtetések vonhatók le. Ezt szerették volna tükrözni a kiállításon is. Kiemelte, a tárlat egészén – amelyen több mint hatvan szakember (történész, muzeológus, levéltáros, régész, grafikus, filmes, animációs, narrátor, fordító, szobrászművész, térképész, korrektor, szoftverfejlesztő stb.) dolgozott – a korszerű tudományos történelemszemlélet érvényesül.
Nemcsak hadtörténeti kiállítás, hanem igazodási pont, iránymutató világítótorony a Székely Határőr Emlékközpont – emelte ki az augusztusi megnyitón Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Történelem három szinten
A három szinten berendezett tárlat egyfajta időutazás. A kiállítás korszerű látványelemekkel interaktív módon a történelem nagy eseményeit sorakoztatja fel. A látogatót a saját telefonra letölthető hangtárlatvezető hordozza körbe. A különböző korszakok bemutatását, az adott kor hangulatának, viszonyainak jobb megértését kisfilmek, animációk segítik. A földszinten az Árpád-kortól a fejedelemség koráig terjedő időszakot járhatjuk be: megismerhetjük a székelység származását, a középkori magyar királyság kialakulását, azt, hogy milyen volt a magyar királyi haderő és lovasnomád hadviselés, az önálló székely hadszervezet, hogyan zajlott a tatárjárás, megidézik Szent László alakját, a Hunyadiak korát, bemutatják az erdélyi fejedelemséget. Az emeleten az első világháború végéig mutatják be a székelyek hadtörténetét: a székely katonai határőrvidéket ismerhetjük meg, az 1848-as időszakot, a kiegyezés korának hatásait, valamint az első világháború időszakát. A kiállítás harmadik, utolsó nagy része a második világháborút mutatja be, az emlékház pincéjében, egy kisebb teremben háborús veteránok visszaemlékezései hallgathatók meg. A kiállítás záró eleme egy hősi emlékmű, amelyre bárki felírhatja a családjából hősi halottja nevét.
Az emlékházat bejárva 92 hanganyagot lehet végighallgatni, érintőképernyők, interaktív elemek, életnagyságú viaszbábuk, térképek, makettek idéznek meg egy-egy történelmi kort. Többször is érdemes ide ellátogatni: az emlékház keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között tart nyitva.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)
