

A Szennyes című eposzának kiindulópontja egy újságcikk volt, amelyet mintegy tizenöt éve olvasott Bálint Tamás. Az eset, amit feldolgozott, a valóságban megtörtént Brazíliában. „Az a történet arról szólt, hogy egy fiatal párnak született egy gyereke mindenféle genetikai problémával, és a vizsgálatok nyomán derült ki, hogy ők tulajdonképpen testvérek. Végül a történetük tragédiába torkollott. Úgy tűnt, hogy elfelejtettem ezt a sztorit, de nem, és amikor más munka nyomán felelevenítettem a középiskolás tanulmányaimat az eposzi kellékekről, akkor villant be, hogy ez mennyire jól tudna működni, ha földrajzilag és időben is egy kicsit közelebb hoznám, és eposzi kellékekkel felruházva ezt hexameterekben leírnám” – magyarázta a szerző.
Muszka Sándor az Idegen állat című verseskötetében több témát is érint, például a ’89-es kézdivásárhelyi eseményeket. Amint azt a költő kifejtette, a Szégyen című kötete megírása után éveken keresztül foglalkoztatta, és valahogy el akarta mondani, hogy az ember egy magányos, idegen állat. „A kézdivásárhelyi események is végigkísérték az életemet, az embernek az állati kegyetlenségei, amelyek megmagyarázhatatlanok. Az, hogy nincs irgalom. Ha az emberre fanyalodsz, nincs irgalom.”
Egy archaikus világkép és hét generáció jelenik meg Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetében – mutatott rá Miklóssi Szabó István. Sántha elmondta, azt írta le, amit az édesanyjától és a családjától megtudott az őseiről. „Az egész mögött az áll, hogy úgy éreztem, ez az utolsó nemzedék, amelyik még benne él a hagyományokban. És azt mondtam, hogy ezt meg kell fogni, mert a költészet ott kezdődik, amikor ki tudunk lépni a mi modern világunkból, ahol az ész vezet minket, és elfogadjuk, hogy léteznek más törvények egy másik világban.” Úgy fogalmazott, nem tudja, hogy mit hoz az elkövetkező időszak, de az tény, hogy aki egyszer megkóstolta ezeknek a sorsdrámáknak az ízét, nem tud szabadulni ettől a világtól.
Kozma Attila első kötete humoreszkeket tartalmaz. „Én sem hiszem el, hogy könyv formájában is megjelent ez a sok gondolat, ami a fejemben volt. Az Előretolt Helyőrség indulásától írok, Muszka Sándor unszolására adtam a fejem írásra. Az életből lestem el mindazt, ami a kötetben van, és maximum felerősítettem egy-egy történet humoros oldalát. Amit pedig nem tudtam leírni, Csillag István még azt is lerajzolta, a grafika teljesen kiegészíti a könyvet” – emelte ki a szerző. Az egyik „űrvendégmunkás”-novelláját (ennek folytatása jelen lapszámunkban olvasható – szerk. megj.) a szerző olyan kirobbanó sikerrel olvasta fel, hogy a bemutatón jelenlevő Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai sápadozva hallgatták az annak idején az Aranka, szeretlek című halhatatlan opuszával hírnevet szerző előadó nagy visszatérését.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. második májusi számában)
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.