

A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás az idén rendezte meg huszonegyedik alkalommal Vámbéry Ármin tiszteletére a Vámbéry Napokat, amelynek keretében a XIX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia is lezajlott, számos híres, neves kutató és díszvendég jelenlétében.
Vámbéry szavai méltán összefoglalják a konferencia lényegét: ,,Azt hiszem, hogy ez a tűz forrott már ereimben és az ördög lakozott már bennem, midőn a világra jöttem”, hiszen a konferencián résztvevők is rendíthetetlen érdeklődéssel vetik alá magukat a tudománynak, és újabbnál újabb eredményeket sikerül elérniük munkájuk során.


A huszonegyedik alkalommal megrendezett háromnapos Vámbéry Napok csütörtöki legelső eseménye az „Egy magyar dervis Közép-Ázsiában – A keletkutató Vámbéry Ármin” című vándorkiállítás ünnepélyes megnyitója volt, amelynek a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum adott otthont. A tárlatot megelőzte a múzeumba meghirdetett „Obiugorok: Mesélő múlt jövőt kereső jelen” című kiállítás, amelynek különleges vendége volt az online térből bekapcsolódó Ljudmila Alexandrovna Alfjorova, aki az oroszországi Hanti-Manszijszkban székelő ,,Torum Maa” múzeum-skanzen igazgatója. A két kiállítás szorosan egymásra épült, és a dunaszerdahelyi látogatók elsőként nyertek betekintést a vándorkiállításba egész Szlovákiából.
A két kiállításon a somorjai Varkocs zenekar nem mindennapi előadással tarkította az élményt. Dobok, doromb, ének – hagyományos népviseletben zenéltek a jelenlévőknek, ezzel is bizonyítva, hogy a tradicionális muzsikát megéri éltetni. A tárlaton Zimonyi István professzor, a Vámbéry Tudományos Kollégium tagja, tanszékvezető mutatta be a XXI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásaiből készült „...bizalommal és lelki derűvel...” című kötetet.


A Vámbéry-kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteménye anyagából, a PAIGEO Alapítvány támogatásával 2019-ben megrendezett kiállítás alapján valósult meg, amelynek kurátorai Kelecsényi Ágnes és Kovács Nándor Erik, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, az Akadémia könyvtárának szakemberei. A rendezvényt a Kazahsztáni Köztársaság képviseletében Roman Vasziljenko nagykövet és a Nemzetközi Türk Tanács főtitkára, Dusen Kasseinov is megtisztelte. A főtitkár emlékeztette a jelenlévőket, hogy: ,,A kiállítás azért is jött létre, hogy megismerjük azt a Vámbéry Ármint, aki egész életét a turkológiának, a török–magyar rokonság védelmének szentelte.”
Pénteken zajlott a Vámbéry Konferencia, amelyet Dobrovits Mihály, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke, egyetemi docens vezetett. Az előadók között szerepelt Kovács Attila iszlamológus, Tüske László, Dallos Edina turkológus, Gabriel Pirický turkológus, Dominik Čisárik, Kiss László, Zimonyi István tanszékvezető, Kovács Szilvia, Uhrman Iván, Darkó Jenő, Madaras László, Dobrovits Mihály és még sokan mások. A helyszín ezúttal a dunaszerdahelyi Legend szálló konferenciaterme volt.
Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás elnöke a pénteki előadás-sorozat után ünnepélyes keretek között átadta a Vámbéry-díjat, amelyet idén Gabriel Pirický turkológus nyert el, az ő munkásságát Kovács Attila iszlamológus méltatta. Hodossy Gyula elmondta, hogy a díjat minden évben olyan személyiség kapja, aki méltóképpen járul hozzá a Vámbéry-kultusz megtartásához, és munkájával elősegíti a kutatások eredményességét, valamint hozzátesz a tudomány fejlődéséhez a Vámbéry-témával kapcsolatosan. A rendezvényt a Türk Tanács (Turksoy Sekretary General) főtitkára, Dusen Kasseinov is megtisztelte jelenlétével, majd a Vámbéry-kultusz szellemének megőrzéséért átadta Hodossy Gyulának az emlékplakettet és elismerést.


A konferencia szombat reggel folytatódott az előadásokkal. A rendezvény alatt a jelenlévők tiszteletüket tették Vámbéry Ármin dunaszerdahelyi ülőszobránál, amelyet méltóképpen megkoszorúztak a Vámbéry Napok hagyományához hűen.
A 2020/2021-es tanévben meghirdetett Katedra Vámbéry Ármin Földrajzverseny döntőjét online formában rendezte meg a szervezőbizottság. Tóth Tibor versenyszervező szerint a csapatok nagyon felkészültek voltak, és csupán pár pont választotta el a nyerteseket egymástól.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. novemberi számában)
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.