

A kiállításmegnyitó kezdetén Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Mint mondta, az elkövetkezendő időben az újabb hasonló kiállításokra még várni kell, hiszen a Károlyi-palota felújítási munkálatai miatt a múzeum átmeneti időre bezárta kapuit a látogatók előtt. Hangsúlyozta, hogy a most megnyílt Nemes Nagy Ágnes-kiállítással és a már látogatható Polcz Alaine-tárlattal a múzeum két olyan alkotó előtt tiszteleg, akik nőként élték meg a háború értelmetlen borzalmait. „Polcz Alaine a halállal, míg Nemes Nagy Ágnes a fűzisszel barátkoztat meg bennünket” – mondta a főigazgató. Végezetül köszönetet mondott Kenderesy Annának, a kiállítás kurátorának, Kemény Gyula látványtervezőnek, valamint Bogdándy Gábornak, aki grafikai arculattal és tipográfiai elemekkel látta el a kiállítást.
Nemes Nagy Ágnes verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik meg az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremtett, folyamatosan átalakuló tájképeket.
Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész hat kulcsfogalommal szemléltette Nemes Nagy Ágnes költészetét. Az irodalomtörténész kifejtette, hogy a Kettős világban című, első kötet címadása olyan emberi léttapasztalatot körvonalaz, ami a földi és az égi léthez kötöttséget helyezi középpontba. „Azon általános léttapasztalatot mutatja be az olvasó számára, amelynek részeként egyszerre vagyunk testben, és amely egyszerre tesz minket emberivé a transzcendens világban. Ez a két szféra belső harca a kötet mozgatórugója” – mondta.
A „között-lét” kulcsfogalma a belső tapasztalata a duális, minden embert összekötő léttapasztalatnak. „Közötte vagyunk a tér és idő koordinátáinak, az égnek és földnek, a háborúnak és békének” – mondta az irodalomtörténész, példaként felolvasva Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című ars poeticáját.
Az est hangulatát Mészáros Blanka színművész alapozta meg, aki versfelolvasásával Nemes Nagy Ágnes alakját idézte meg.
A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállítás október 1-jéig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.