Szalai Klaudia: „Akik kétszer halnak meg” – A magyar széppróza napjának margójára

Jókai Mór születésének napján, immáron 5. alkalommal rendezték meg a magyar széppróza napját, amely a Magyar Írószövetség kezdeményezése révén 2018 óta szerves része a magyar kultúrának. A Ybl-villában megrendezett gálaest során nem csak a már védjeggyé vált novellaversennyel, de kötetbemutatóval, valamint filmpremierrel várták a látogatókat.

Elsőként Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár mondott köszöntőt, amelynek különlegességét az egyúttal bemutatott, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből kölcsönkért Jókainé Laborfalvi Róza főkötője adta. A ritkán látott főkötő, mint mondta, az 1859-es asszonyi viselet korhű visszatükröződése. Általa nem csak Jókai Mórhoz, de feleségéhez, s közös életükhöz, a balatonfüredi villájukban töltött 32 csodálatos évhez is közelebb kerülhetett a közönség.

A Magyar Írószövetség kezdeményezésére a költészet napját 1964. április 11-én, majd a magyar dráma napját 1984. szeptember 21-én ünnepelte a magyar társadalom elsőként. Kistestvérként sokat váratva magára 2018-ban csatlakozott a magyar széppróza napja Jókai születésnapja alkalmából. De vajon miért ilyen sokára, 2018-ban lett ünnep a magyar széppróza napja? Többek közt ezen kérdésekre kereste a választ az egybegyűlt irodalmárok és szakértők társaságában Fekete Péter, aki, mint mondta: „prózairodalmunk sokszínűségét az egész világon elhíresült alkotások tükrözik leginkább.” Elég, ha megemlítjük Jókai Mórt, Ottlik Gézát, Szabó Magdát, Szerb Antalt, vagy épp Márai Sándort, akik alkotásaik révén a határainkon túlmutató irodalommal ajándékozták meg a világot.

Hóvári János utazó nagykövet, a Türk Államok Szervezete irodavezetője házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, végül Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke hivatalosan is megnyitotta a gálaestet. Mint azt kiemelte, a prózában megemlíthető klasszikus, valamint kortárs szerzők impozáns névsora kellően tükrözi prózairodalmunk nagyságát. Megválaszolva az államtitkár kérdését úgy gondolja, hogy prózairodalmunk ünnepe azért váratott magára ennyit, hiszen a számtalan alkotás végigkíséri életünk legfontosabb szegmenseit: része gyermekkorunknak, s velünk vannak felnőtté válásunk rögös útjain. Ekképpen észre sem vesszük, hogy milyen kincsekkel vagyunk körbevéve.

A magyar széppróza napja méltán köthető Jókai Mór születésének napjához, akit a magyar prózairodalom legkiemelkedőbb alkotójaként tartunk számon. Alkotói életműve nem csak az olvasónak, mint befogadónak, de a prózaírónak is olyan példát mutat, amely napjainkban is érvénnyel van jelen irodalomunkban, s egy kézzelfogható mesterkép lehet az alkotó számára. A Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, hogy bár ez az ünnep még gyermekkorát éli, mégis bővelkedik tradíciókkal. „A novellaíró verseny már szokásként kapcsolódik ehhez az ünnephez. Akárcsak a korábbi években, idén is izgatottan várjuk, milyen írások születnek az est végére. Örömteli a tudat, hogy egész Kárpát-medence ünnepel, hiszen a rendhagyó irodalomórák mellett, író-olvasó találkozók is szép számmal lesznek a közel egy hetes ünnepi folyamat alatt. Mindez jól mutatja a magyar olvasóközönség egységét, s a magyar irodalom iránti szeretetünket. Legyen ez egy olyan nap, ami felhívja a figyelmet az irodalom ezen oldalára is. Hiszen jó érzés könyvekkel a kezünkben elaludni, s örüljünk, hogy a klasszikus prózaírók mellett a kortárs magyar irodalom is bővelkedik kiemelkedő alkotásokban.”

Az est programsorozata a novellaíró versennyel folytatódott, amelyben Berta Zsolt, Petőcz András és Regős Mátyás mérettette meg magát. A zsűri tagjai ezúttal Erős Kinga, Hóvári János, Nagy Koppány Zsolt író, a 2018-as gála novellaíró versenyének győztese, Toót-Holló Tamás író, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Rózsássy Barbara költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja voltak. Mint ahogyan azt már a korábbi évekből megszokhattuk, a versenyzők nem ismerték a megírandó novella témáját. A címet ezúttal Jókai Mór híres kalapjából Toót-Holló Tamás húzta ki, majd az „akik kétszer halnak meg” címmel a zsebükben vonultak el az írók novelláik megírására.

Egy asszonyi hajszál

A novellaverseny már javában zajlott, amikor a közönség a Jókai Mór dokumentumfilmjeként tekintett premiert várta. A székek sorai megteltek, a villany lassanként elhalványult, a tévéképernyőn megelevenedett előttünk a múlt. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza életének dokumentuma volt ez, amelyben Jókai Mór eddig még nem ismert oldaláról is lehullt a lepel. Feleségével való kapcsolatának története akár csak a mesebeli románc tükörképe elevenedett meg előttünk. A családanya, kinek zsenialitásán még a reggeli teendők sora és a napi rutin sem fogott ki. A filmvetítés után Szlama László Junior Príma-díjas népzenész kobozával kápráztatta el a közönséget, majd sor került Az év novellái 2022 címet viselő antológia bemutatójára. A reprezentatív gyűjtemény mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást. A kötet szerkesztőivel, Erős Kingával és Bíró Gergellyel Völgyi Tóth Zsuzsa beszélgetett a kötet szerkesztésének folyamatáról, annak nehézségeiről és szépségeiről.

Az est záróakkordjaként sor került a novellaverseny eredményhirdetésére. Turi Bálint színművész előadásában hallva a novellákat elsőre szinte lehetetlen volt rájönni, hogy mely alkotó rejlik a sorok mögött. Az első helyezettnek járó elismerést végül Berta Zsolt írása nyerte el. Második helyen Regős Mátyás, míg harmadik helyen Petőcz András végzett.