

A határt átlépve szívem a torkomban dobogott. Arad. Sokat hallottam már róla, de még sosem jártam ott. Talán itt még a közönség is más lesz. Talán a dohányáru is más a boltokban, vagy az a helyi finomság, amit a nyári grillezés során szoktam látni erdélyi barátaimnál. A miccs. Az Irodalmi Jelen Házához érkezve ismerős arcokat látok. Díjazottak, akik izgatottan várták az estét.


Az Irodalmi Jelen-díjat 2002 óta évente kaphatják meg azok a költők és írók, akik az éves munkájukkal méltó módon képviselik a magyar kortárs irodalmat. Az Irodalmi Jelen otthonában, a Jelen Ház nagytermében elsőként Böszörményi Zoltán köszöntötte a hallgatóságot. A terem soraiban olyan kortárs költők és írók foglaltak helyet, mint Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Sántha Attila, valamint Ilyés Krisztinka, Mirtse Zsuzsa és Kovács Újszászy Péter. A főszerkesztő köszöntőjében kiemelte, hogy ebben az évben a megszokottól eltérően a felújítási munkálatok miatt nem a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hanem a lap otthonaként is ismert aradi Irodalmi Jelen Házában adják át a díjakat.


Idén mindkét debütdíjas az Irodalmi Jelenben megjelent esszéiért, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség pályázatán nyertes mentorprogram kiválóan teljesítő résztvevőjeként kapta az elismerést. Elsőként Ilyés Krisztinka vehette át a 2021-es év Irodalmi Jelen Debüt-díját, esszé kategóriában. A fiatal szerző Keszthelyen született, de Erdélyben nőtt fel, állandó lakóhelye mindmáig Gyergyóalfalu. Székelyudvarhelyen pedagógia szakon tanult, ott érettségizett, majd Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán szerzett oklevelet; a mesterszakot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatja, mindemellett az Előretolt Helyőrség Íróakadémián is mester szakos hallgató. „A költészet mindig csontig hatol, az álom pedig a legközelebbi társa – nem papíralapú, hanem a soha egészen fel nem tárható emberi eszme- és érzelemvilágé. Ide már csak egy párna és takaró kell, ami addig ér, ameddig én nyújtózkodni kívánok” – vallja. Az elmúlt néhány évben rendszeresen közölt verseket az Irodalmi Jelenben, a központi és erdélyi Helyőrségben, a Pannon Tükörben, a Székelyföldben, a Korunkban és az Újnautilusban. Első kötete 2021-ben jelent meg Papírcsillag címmel.
{P4
Az est második díjazottja, Kovács Újszászy Péter Kolozsváron született 1996-ban, színésznek készült, végül az irodalom mellett köteleződött el. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán diplomázott, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mesterszakos hallgatója. Versei, esszéi, recenziói többek között az Irodalmi Jelenben, az Előretolt Helyőrségben, a Magyar Naplóban, a Székelyföldben, a Látóban, a Korunkban, a Pannon Tükörben, a Bárkában, a Kortársban, a SZIF-online-on stb. jelentek meg. Verseire nagy hatással volt Dsida Jenő költészete, de Fekete István, Rudyard Kipling, R. M. Rilke és Szergej Jeszenyin is. Az Irodalmi Jelenben költeményei mellett kritikáival és esszéivel is megismerkedhettünk. A fiatal alkotóra a formai változatosság jellemző, szívesen hódol a kötött formájú költeményeknek, sorai roppant muzikálisak, de nem zárkózik el a szabad áramlású versektől sem. Verseinek képi világa olykor meghökkentő, szokatlan, nagyon plasztikus, emlékeztet a neomanierista költők verseire, de fellelhető lírájában az impresszionista jelleg is. Esszé kategóriában vehette át az Irodalmi Jelen Debüt-díját.
A kortárs magyar irodalomban kiemelkedően teljesítő fiatalok díjazása után Böszörményi Zoltán köszöntötte az idei nagydíjasokat. Az Irodalmi Jelen Költészet-díját Bánkövi Dorottya vehette át. A költő Budapesten született 1994-ben, a Városmajori Gimnáziumba járt ének-zene és dráma fakultációra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán szerzett diplomát, de Erasmus-ösztöndíjjal a kolozsvári egyetemen is töltött fél évet. Volt kulturális újságíró, gyermekkora óta ír verseket, de prózát és drámát is. Öt évet volt az Előretolt Helyőrség Íróakadémia diákja. A női test biztonsága című debütkönyve 2020-ban jelent meg a KMTG–Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, verseit a magyarországi és erdélyi rangos irodalmi lapok rendszeresen közlik, 2021-ben alkotói munkásságát Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal támogatták. Lírájának központi témája a személyiség fejlődése, a nő, a nőiség, az anyaság, a szerelem, a test, a teremtés, a születés, Isten. Hamarosan az Irodalmi Jelen felületén olvashatnak tőle/róla bővebben, novemberben ugyanis ő lesz a hónap alkotója.
Az Irodalmi Jelen Prózadíját Mirtse Zsuzsa író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia ösztöndíjakért felelős referense, a Magyar Napló irodalmi folyóirat kritikarovatának szerkesztője nyerte el. A prózadíjas alkotó műveiben egészen különleges világokba kalauzolja az olvasót: olyan, mint egy jelenkori boszorkány, aki szavakkal babonázza meg olvasóit. Versben, mesében, kisprózában és nagyobb lélegzetű prózai művekben eddigi életműve páratlan és kimagasló. Mirtse Zsuzsát nem a történetek érdeklik, hanem ami mögöttük van, egy párkapcsolatról szóló novella vagy egy nehéz életeseményt leíró felnőtt mese cselekménye csak ürügy, hogy a lélektani határainkat feszegesse, és a tizenhárom bűvös tükörbe bele tudjunk nézni, és azt is észrevegyük, hogy az egész világ költészet.
Az idei Irodalmi Jelen Nagydíját Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő, prózaíró kapta, aki 2005-ben prózadíjasként vehette át díját Böszörményi Zoltántól. Formabontó, polgárpukkasztó stílusával a kilencvenes években ismertette meg magát az olvasókkal. Újító attitűdje miatt Sántha Attilával, László Noémivel, Fekete Vincével és másokkal együtt „felforgatták” az erdélyi irodalmat. Magyar–angol szakos (kolozsvári) diplomával, Szegeden és Bécsben kiegészített tanulmányai birtokában van jelen a kortárs magyar irodalomban – verssel, prózával, paródiával, kritikával, esszével, tanulmánnyal, publicisztikával, szín- és bábdarabbal, angol, spanyol és román nyelvből tett műfordításaival.
Az est zárásaként Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Sántha Attila, valamint Varga Melinda olvasott fel humoros, ízes székely nyelven született írásaiból, amelyek a jó hangulat megalapozását garantálták.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.