

Hétfőn délután, az Országos Széchényi Könyvtárban bemutatták a Közelítések a miatyánkhoz című tanulmánykötetet, amelyet Kocsis Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora méltatott.
A kötetbemutatót Farkas Wellmann Endre, a magyar PEN Club alelnöke beszédével nyitották meg, akinek szavait Salamon Gábor tolmácsolta. Mint mondta, a magyar miatyánkok ötletéről mintegy öt éve hallott először Szőcs Gézától, aki lelkesedve beszélt a könyv születésének folyamatáról. Egy kötet, amely soha nem látott módon dolgozza fel a Krisztustól tanult alapimádságunk sokféle vonatkozását, a magyar szövegváltozatok történetét és az ezekhez kapcsolódó összes tudnivalót. „Szőcs Gézának egyik csodálatos képessége ez volt: látta kultúr- és irodalomtörténetünk szövetén a foltokat, e szövet szakadásait néha pedig az anyaghiányt. Másik csodálatos képessége az volt, hogy ezeket a szakadásokat jó érzékkel tudta orvosolni. Ez a könyv, amit most bemutatunk, Szőcs Géza nagy projektjeinek egyike, amelynek beteljesülését sajnos már nem érhette meg. De örömteli dolog ugyanakkor, hogy Schöck Gyula, akivel annak idején belevágtak ebbe a nagy vállalkozásba, nem adta fel, nem tántorította el a könyv kivitelezésétől sem Szőcs Géza halála, sem az azóta egyre gyarapodó financiális nehézségek sokasága.” Hozzátette, hogy a kötet szerkesztője egy szép és impozáns könyvet hozott létre, amelyet Szőcs Géza is elégedetten lapozgatna és talán elmesélné, hogy ő miben látja e munka napjainkbeli küldetését. Hiszen vagyunk még és leszünk is sokan, akik a mi Atyánkat szólítjuk meg imádságos hangon és abban is joggal bízhatunk, hogy néhány száz év múlva majd egy hasonló könyv fog megjelenni, ami ugyanilyen fontos lesz az akkori magyarok számára.
Schöck Gyula, a kötet szerkesztője köszöntőjében elmondta, hogy az elkészült mű legfőbb missziója a miatyánkkal foglalkozó történetek hétköznapi emberek számára is fogyasztható és könnyen befogadható értelmezése és prezentálása volt. Mint mondta, a kötet szerkesztésének folyamata során számos egyházi személyiséggel egyeztetve készültek el a tanulmányok, amelyek bár nem kronológiai sorrendben követik egymást, értelmezésük és befogadásuk mégis könnyed az olvasóknak. A könyv megjelenésében Fekete Péter egykori államtitkár is segédkezett, akinek financiális támogatása nélkül nem jelenhetett volna meg az ökumenizmus jegyében született tanulmánysorozat.
A kötetbemutató zárlataként Kocsis Imre mutatta be a mű felépítését és tematikus csoportjait. A tanszékvezető professzor kiemelte, hogy a tanulmányok – tudományos tartalmuk ellenére – közvetítő szándékkal bírnak. A tanulmányok a szerzők nevének ábécésorrendjét követik. Tartalom szempontjából pedig négy csoportra oszthatók: az első csoportba azok az írások tartoznak, amelyek szerzői a miatyánk bibliai szövegét és bibliai változatait vizsgálják, szentírástudósként, teológusként vagy filológusként. A második csoportba tartozó értekezések az értelmezéstörténetbe adnak betekintést. A harmadik csoportot azok a tanulmányok alkotják, amelyek a miatyánk liturgikus alkalmazását ismertetik a különböző felekezetek gyakorlatában. Az utolsó csoportba azok az írások sorolhatók, amelyek az Úr imádságának sajátos fordításairól számolnak be. Mint mondta, ezen csoportok között természetesen akadtak átfedések, valamint az illusztrációkkal és képekkel is bővített tanulmánykötet tovább segíti az olvasói befogadást.
Csorba László történész, egyetemi tanár, az MTA doktora a könyvet mindazoknak ajánlja, „akik szeretik a mikrotörténelmet, vagyis annak élvezetét, hogy egyetlen tükörcserépbe belepillantva fedezhetik föl benne a visszacsillámló gigantikus világokat. Akikhez közel áll a kereszténység kulturális univerzuma, fontosnak érzik örökségének közösségi jelenlétét a mai világban, sőt, netán ennek vonzáskörében személyesen is érintve érzik magukat. Akik szeretik a történelmi rejtvényfejtést, az adatok lege artis egybeszövése révén kirajzolódó időbeli és térbeli mintázatokat mint a kutatás során megfogalmazódó kérdésekre adható összetett válaszokat.”
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.