

A kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rámutatott, hogy a kormány megalakulása óta a területi szemlélet középpontba emelésén, valamint a döntéshozatalban való megjelenésén dolgozik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a közvélekedés homogén országnak tartja Magyarországot, valójában igen jelentősek a területi különbségek. A magyar tájegységeket vizsgálva rendkívül sokszínű világ tárul fel, ami a döntéshozókat is nagyobb figyelemre és óvatosságra kell hogy ösztönözze. Ezért született meg ezen pályázat, amely a népi írók hagyományait felidézve, de a nyolcvanas évek szépirodalmi igényű szociográfiáihoz is visszanyúlva tárják elénk Magyarország vidékeinek pillanatfelvételeit – fűzte hozzá a területfejlesztési miniszter.


Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is köszöntötte a hallgatóságot. Mint mondta, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetőjeként fontosnak tartja, hogy a kultúrához kapcsolódó mentális térképet kiszínezve népszerűsítsék a magyar vidék megjelenését a szépirodalomban. A jelenlegi pályázat célja, hogy a magyar kultúra Budapest-centrikusságát feloldva olyan szépirodalmi alkotások szülessenek, amelyek ismételten perifériánk középpontjába emelik a vidék pillanatfelvételeit is megörökítő alkotásokat. Ilyen kezdeményezés egyebek mellett a PKÜ Írórezidencia programja, amely a vidéki városok, kistelepülések bevonásával segíti hozzá az írókat ahhoz, hogy különböző helyeket felfedezve, azok színeit, mintázatait is beleszőjék a magyar irodalom szövetébe.


A most elindult pályázat hasonló célt szolgál, ezért a Petőfi Kulturális Ügynökség örömmel támogatja. Demeter Szilárd hozzátette: talán a program folytatása a Kárpát-medence egészét érinteni fogja, egy távolabbi jövőben pedig akár közös közép-európaiságunkról is beszélhet az újjáéledő szociográfiai irodalom.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a területi különbségek és a vidékpolitika az intézetnek az utóbbi években kiemelt területnek számítanak. Mint mondta, szerepük nemcsak a nyertes szociográfiák megjelentetése, de Magyarország területiségének megőrzése is. A Századvég az elmúlt harminc évben nagyon sok közvélemény- és piackutatást végzett a témában. A most megjelent pályázat azonban más módon, a szociográfia és a szépirodalom eszközeit egyaránt felhasználva mutatja be a magyar vidéket, ezzel pedig hozzájárulnak a szépirodalom, valamint a magyar kultúra népszerűsítéséhez. Kenyeres Kinga hozzátette: örömmel vették Navracsics Tibor és Ugron Zsolna író megkeresését, így a Századvég gondozásában jelennek meg a pályázat legjobb alkotásai.
Ugron Zsolna író a pályázat zsűrielnökeként ismertetve a kiírást elmondta: olyan munkákat várnak, amelyek egy-egy település vagy tájegység mai valóságát mutatják be dokumentarista eszközökkel, ugyanakkor szépirodalmi igényességgel. A pályázati kiírás értelmében a pályamunkáknak egy-egy hazai város, település, tájegység és/vagy azzal egybefüggő határon túli tájegység jelenét a társadalmi, kulturális és történeti hagyományok összefüggéseiben, azok figyelembevételével kell bemutatniuk. Az írásoknak minden esetben a valóság jelen idejű és dokumentarista eszközökkel megvalósított ábrázolásából kell kiindulniuk, ugyanakkor a pályamunkák elbírálásakor a zsűri kiemelt figyelmet fordít a szöveg szépirodalmi igényességére. Az írás műfaja szociográfia, amely határozott és felismerhető dokumentarista eszközökkel él, ugyanakkor irodalmi igényű – hangsúlyozta a zsűri elnöke.
A 240–300 ezer leütés terjedelmű pályaművek leadási határideje 2023. október 30. A három legjobbnak ítélt munka szerzőjét egy-egy millió forinttal jutalmazzák, műveiket pedig a Századvég Kiadó jelenteti meg 2024-ben.
A munkákat szakmai zsűri fogja elbírálni, amelynek tagja lesz Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter, Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatóságának igazgatója, Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, Fazekas Márta, a Magyar Turisztikai Ügynökség programigazgatója, Ell Alexandra, a Századvég Alapítvány szerkesztője, Ketipisz Sztavrosz, a Századvég Alapítvány kiadóvezető-helyettese és Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a zsűri elnöke.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.