

Szokatlan, izgalmas és kiszámíthatatlan előadáson vehettek részt péntek este a művészetek kedvelői a Három Holló kávéház előadótermében. Az Artus néven elhíresült társulat különleges produkciója során a nézők megtapasztalhatták a szürrealizmus, a valóság, az élet és a halál elválaszthatatlan kapcsolatát. Az egyetlen nap alatt létrejött előadás során a társulat művészei előre megadott témára, egyetlen intenzív próbanap alatt hoztak létre új, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen eseménysorozatot. Az így kapott műsorszám tehát egyszerre premier és darabtemetés, előadás először és utoljára. Ami aznap este történt, valahol Budapest belvárosának egyik kávéházában, az abban a formájában soha többet nem látható.
Vajon milyen előadást hoz létre az indirekt módon megalkotott, improvizációk sorozatán alapuló eseménysorozat? Hogyan reagálnak a szereplők egy-egy változtatásra, s miképpen tudják bevonni a közönséget a művészek egy olyan előadásba, amelyet voltaképpen ők maguk sem ismernek? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a Három Holló előadótermében, ahol a nézők és művészek, mint egy kávéházban, asztaloknál ülve kötetlenül beszélgethetnek, miközben folyamatosan vizuális, zenei és színházi akciók történnek körülöttük.
Az előadás a forrás hívószó alapján készült. A születés, a halál, a nőiség, a reggelek körforgása, a hajszárítás, a férfi-nő kapcsolat, a monotonitás, az ellaposodott szerelmek csapdája, valamint a modern kori, felfújható dinoszauruszon vágtató huszár került a nézők figyelmének központjába.
A darab különlegességét az adta, hogy nem kívánta meg a halk beszédet, a modoros viselkedést, bátran fogyaszthattunk ételt és italt a performanszok közepette, s nem volt tiltott érzelmeink kimutatása sem. Az epizodikusan kapcsolódó jelenetek az élet különböző szegmenseit láttatták a nézőkkel a forrás hívószó kínálta értelmezési lehetőségein keresztül, amelyek nemcsak az élet és a halál körforgását, de az energiaválságot, valamint a művészetek forrásául szolgáló irodalmi alkotásokat is bemutatták.
Az előadásban az irodalmi alkotásokon kívül a képzőművészet, a színház, a tánc, illetve a zene is jelen volt. Az est hangulatáért, valamint a jelenetek zenei aláfestéséért Juhász Attila zongoraművész, Piri Béla nagybőgőművész, valamint Tiba Sándor dobos játékát dicsérhetjük.
Az esemény Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület szervezésében a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai közreműködésével valósul meg.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.