

Átadták Budapest első Tündérpostáját, a nap bármely szakaszában használható könyvkölcsönző automatát
Az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztésének eredményeként éjjel-nappal működő könyvkölcsönző automatát adtak át szeptember 12-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) épületében. A magyar cég által fejlesztett és forgalmazott automata képes az olvasók által online előrendelt könyvek, illetve dokumentumok kiadására, valamint visszavételére a hét minden napján, a nap 24 órájában.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár tavaly december óta része az Országos Széchényi Könyvtárnak, amely mindamellett, hogy a hazai nemzetiségek információ- és dokumentumellátásának központja, gyűjti a világirodalmi és nyelvészeti, valamint külföldi zenei dokumentumokat is. AZ OIK hagyományos közkönyvtári feladatokat is ellát, rendszeresen szervez koncerteket, felolvasóesteket, valamint könyvbemutatókat. Rendkívül gazdag zenei gyűjteménye van, mindemellett pedig zongorahasználati lehetőséget is kínál az olvasóknak.
Az épület bejáratánál található automata nemcsak a magyar olvasók, tanulók, egyetemisták, kutatók segítségére válhat, de a Budapesten élő külföldi állampolgárok közül is sokan élvezhetik a nap bármely szegmensében felkereshető automata előnyeit. Ezek a szerkezetek nem ismeretlenek hazánk városaiban, többek között Debrecen, Nyíregyháza és Kaposvár könyvtárai is használják, s az eddigi eredmények alapján évente több ezren élnek az olvasóbarát lehetőséggel.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója hangsúlyozta, hogy az automata nem helyettesíti, hanem kiegészíti a szakszerű és barátságos könyvtárosi tevékenységet. „Számtalan olyan élethelyzet adódhat, amikor nem tudjuk visszavinni a lejárt könyveket, de már a hosszabbításra sincs lehetőség, ilyenkor – szintén alkalmazkodva a felgyorsult, városi élethez – az online megrendelt köteteket bármikor kivehetjük és vissza is tehetjük az automatába.”


Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt években nagymértékben megváltoztatta az emberek kultúrafogyasztását, ekképpen a könyvtárhasználati szokásokat is.
Ennek a kihívásnak az eredménye a magyar fejlesztésben létrejött könyvautomata, amely a fővárosban elsőként biztosítja 24 órában a hozzáférést az olvasóknak a dokumentumokhoz – mondta az államtitkár.
Hozzátette, hogy a felgyorsult életritmusunk és a digitalizáció ellenére a műveltséget, a tudást, a kultúrát nem engedjük elenyészni, s reményei szerint az automata működésével az olvasók száma is növekedni fog.
A könyv és az olvasás jelentősége megkérdőjelezhetetlen – hangsúlyozta köszöntőjében Balogh-Madár Emese, az V. kerület Belváros-Lipótváros alpolgármestere. „Tudást ad, elgondolkodtat, táplálja a fantáziát és kapcsolódási pontot teremt az emberek között. Olyan helyszínekre, történelmi korokba vagy a világ bármely pontjára juthatunk el általuk, ahová máskülönben lehetetlen lenne.” Az alpolgármester szerint a XXI. századi rohanó, digitalizált világában gyakran merül fel a kérdés, hogy van-e helye az életünkben a könyvnek, az olvasásnak. Véleménye szerint a válasz egyértelműen igen. Mint mondta, az automata kiváló példája annak, hogy a könyv és az olvasás mindig tud alkalmazkodni az aktuális kor elvárásaihoz, s közben megőrzi a csakis rá jellemző klasszikus értékeket.
Az OIK épületében elhelyezett könyvkölcsönző automata tehát a hét minden napján, a nap 24 órájában látogatható. A szerkezet alkalmas a könyvtár olvasói által előrendelt könyvek, illetve egyéb dokumentumok kiadására és visszavételére. Az automata az épület bejáratánál található, amelyet a könyvtár zárása után is látogathatunk, a külső ajtót ugyanis olvasójegyünk használatával kinyithatunk. Az automatába bekészített könyv szintén olvasójeggyel, valamint egy PIN-kóddal vagy a félretételi kérés során kapott egyszeri kóddal vehető át. A kódok beolvasása, illetve megadása után a könyv szekrénye kinyílik, míg a visszahozott könyv egy üres szekrénybe helyezhető vissza.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.