Szerző |

„A megváltozott körülményekre való tekintettel”

Áttekintve a délvidéki magyarság két világháború közötti történetét, világossá válik, hogy egy kisebbségbe szorult közösség sorsát olyan belpolitikai vagy világpolitikai tényezők befolyásolják, amelyekre az adott közösségnek nincs vagy alig van ráhatása. Elég, ha mindjárt a trianoni békediktátumra gondolunk, és említhetnénk a királyi diktatúra bevezetését 1929-ben, aminek következtében betiltották a Magyar Pártot, vagy az 1934-es marseille-i merényletet, amely után mintegy háromezer délvidéki magyart utasítottak ki Jugoszláviából.

A „Noviszádi” magyarság ünnepe

Az újvidéki Polgári Magyar Daloskör alakuló közgyűlését 1896. december 27 én tartották meg, amelyen 136 tag jelent meg. A közgyűlés dr. Belohorszky János ügyvédet választotta elnöknek. A belügyminisztérium 1897. május 25-én hagyta jóvá az egyesület alapszabályát. Az új dalegyesület első fellépésére 1898. április 11-én került sor az Erzsébet Szálló dísztermében. Ezután a daloskör évről évre tevékenyebbé vált. Számos színdarabot vittek színre, valamint dalesteket tartottak.

Isten éltesse a volt országgyűlési képviselőt!

A két világháború között a délvidéki magyarság, amikor először került kisebbségi létbe, számos kiemelkedő politikussal büszkélkedhetett, akik igyekeztek a trianoni békediktátum szabta keretek között képviselni a közösség érdekeit. Ilyen jeles közéleti személyiség volt többek között Sántha György, a Magyar Párt elnöke, Prokopy Imre, Deák Leó vagy éppen Pleszkovich Lukács. Közülük is kimagaslott Várady Imre, aki igen hosszú és gazdag közéleti pályát tudhatott maga mögött.

Egy politikai életút vázlata

Nikola Pašić a szerb történelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású politikusa. Először 1891 és 1892 között tevékenykedett Szerbia miniszterelnökeként, majd 1904. november 27-én került újra a kormány élére, és ezt a tisztséget, kisebb megszakításokkal, egészen 1926. december 10-én bekövetkezett haláláig viselte. Miniszterelnöksége alatt zajlott az első és a második Balkán-háború, az I. világháború. Eközben véget ért az Oszmán Birodalom befolyása a Balkánon, Szerbia hatalmas területi gyarapodáson ment keresztül, végül pedig létrejött az egységes délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, amelynek

Szavazzunk a kormánypártra!

1935. szeptember 28-án a betiltott Magyar Párt egykori vezetői nagygyűlést tarthattak, méghozzá a Magyar Párt megalakulásának valamikori színhelyén, Zentán. Az eseményen nem alakult újjá a Magyar Párt, és új szervezet sem jött létre, mégis a délvidéki magyarság történetében fontos esemény ez a találkozó, mert az elkövetkező időszakban a betiltott Magyar Párt egykori vezetői a Zentán elhangzott elvekkel összhangban ismét a közélet aktív tagjaivá váltak. Nagygyűléseket szerveztek, amelyeken tájékoztatták a jugoszláviai magyarokat az elképzeléseikről, céljaikról. Emellett a hatalom képviselőivel is folytattak tárgyalásokat.

„Siketnémák propagandája”

1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart utasítottak ki az országból. Néhány hónappal később a Jugoszláv Királyságban parlamenti választást tartottak, amelyen a kormánypárt mellett már ellenzéki pártok is elindulhattak. E választáson viszont magyar párt vagy egyéb politikai szerveződés nem indulhatott. Magyarként egyedül dr. Szántó Gábor szabadkai orvos szállt ringbe a képviselőségért, de a királyi diktatúra kormánypártjának listáján.

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

A kiutasításokról a magyarországi napilapok naponta beszámoltak, így rögzítve a december 5-e és 10-e között történteket. De vajon mi történt a kiutasított magyarokkal az elüldözésük után? Hogyan boldogultak az anyaországban? Miként látták el őket a magyarországi hatóságok? És az elüldözöttek később visszatérhettek szülőföldjükre, vagy Magyarországon találtak új otthonra?

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben lelőtte I. Sándor jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert. A király a merénylet során azonnal életét vesztette, míg a külügyminiszter megsebesült, és sérüléseibe néhány óra múlva halt bele.

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

Két ravatal

1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben lelőtte I. Sándor jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert. A király a merénylet során azonnal életét vesztette, míg a külügyminiszter megsebesült, és sérüléseibe néhány óra múlva halt bele. A merényletet a macedón ORIM és a horvát usztasamozgalmak szövetkezésével alakult Tett Propagandája elnevezésű csoport kötelékébe tartozó terroristák szervezték meg.

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

A király beszéde

I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra helyzetét megszilárdítsa, 1931. szeptember 3-án új alkotmányt bocsátott ki. Ez volt az úgynevezett oktrojált alkotmány, amely megteremtette a feltételeket a parlamenti választás megtartására. A november 8-án megrendezett esemény azonban egypárti szavazás volt csupán, amelyen csak a Jugoszláv Radikális Paraszt-Demokrata Párt indulhatott el.

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

Vezércikkek két csillaggal

Az Országos Magyar Párt nem hivatalos lapja a szabadkai Hírlap volt. A napilap hasábjain így számos vezércikk, publicisztika, helyzetelemzés látott napvilágot a délvidéki magyarság legfőbb problémáiról, önszerveződéséről, a kisebbségi létről, az SZHSZ Királyság keretein belüli megmaradás lehetőségeiről.

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

„Naposabb lett a kisebbségi pálya”

Dr. Szántó Gábor (1882–1957), a szabadkai Munkásbiztosító Pénztár főorvosa a királyi diktatúra idején a jugoszláv parlament egyetlen magyar képviselője volt, a diktatúra pártja, a Jugoszláv Nemzeti Párt (később Jugoszláv Radikális Paraszt-Demokrata Párt) színeiben.

Délvidék - Ajánló

Patyi Szilárd

Egy város pusztuló értékei

Aki rendszeresen követi Szabadka közéleti eseményeit, az nyilván észrevette, hogy időről időre olyan ügyek borzolják a város közvéleményét, amelyek Szabadka építészeti örökségét érintik. Az utóbbi néhány évben például arról szóltak a hírek, hogy az egyik műemlékvédelem alatt álló utcában régi épületeket bontanak le, Szabadka egyik legnevesebb írójának szobrát megrongálták, vagy éppen egy olyan részletes szabályozási tervet bocsátottak közvitára, amely lehetővé tette volna tömbházak építését a történelmi belvárosban.

Délvidék - Szempont

Patyi Szilárd

Legfőbb követelésünk: szabadság és függetlenség – Schmidt Mária Magyarország forradalmairól, szabadságharcairól

A magyar forradalmakról Schmidt Mária Széchenyi-díjas történésszel, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával beszélgettünk. Áttekintettük a magyar forradalmak főbb jellemzőit, okait, követeléseit, közben olyan kérdésekre kaptunk választ, mint hogy forradalomnak tekinthetjük-e 1919-et vagy 1989-et, hozzájárult-e a trianoni tragédiához az őszirózsás forradalom, vagy hogy mi volt a taxisblokád fő oka.