A mindössze tizennyolc éves Arthur Conan Doyle 1877-ben ismerkedett meg a jó nevű sebésszel és egyetemi professzorral, Dr. Joseph Bell-lel. A fiatalember, aki maga is orvostanhallgató volt, segédként helyezkedett el mellette az Edinburgh királyi kórházban. Az intelligens, éles szemű Doyle-t hamar lenyűgözte Bell zsenialitása, akinek egyik legbámulatosabb készsége az volt, hogy néhány másodperces megfigyelést követően kiterjedt és mélyreható következtetéseket tudott levonni. Tizenegy évvel később Doyle, a kezdő írókat sújtó nehézségek után sikeresen eladta egy kiadónak A bíborvörös dolgozószoba című novelláját. A mindössze 26 fontra rúgó honorárium nem sok jóval kecsegtette a jövőt illetően, ám a novellát – különösen annak excentrikus főhősét – a közönség igen kedvezően fogadta. A karcos modorú, társasági érintkezésekben nem kifejezetten jeleskedő, ám mégis briliáns konzultáns detektív, Sherlock Holmes végül halhatatlanná tette Arthur Conan Doyle nevét. Az író bevallása szerint egykori tanára ihlette a figurát, akinek kalandjait a későbbiekben négy regényben, illetve ötvenöt novellában gombolyította tovább, egészen 1923-ig. Sherlock Holmes azóta közkinccsé vált, bárki írhat róla új történeteket, illetve szabadon szerepeltetheti filmben vagy játékban.
Az ukrán Frogwares Stúdió 2002-ben indult Sherlock Holmes játéksorozata pontosan ennek a jogi következmények alóli felmentésnek köszönhetően tart már a nyolcadik darabjánál. A nyolc fő játék mellett további négy, kisebb kiállítású játékot is készítettek, melyek egyszerűsített játékmenettel, illetve mesei elemekkel tarkítva nem titkoltan egy fiatalabb generációt céloztak meg. A fő sorozat nyolc epizódja gyakorlatilag a kalandjáték műfajának egy közel két évtizedet felölelő evolúciós iskolapéldája is egyben. Egymás után vizsgálva az egyes darabokat, szépen követhető nemcsak a technikai fejlődés, de a játékstílus és a megvalósítás változásai is. A széria legutóbbi epizódja, a The Devil’s Daughter – hasonlóan a korábbi részekhez – öt különböző, egymástól független esetet tartalmaz. Sherlock bőrébe bújva először egy, az eltűnt édesapját kereső kisfiún kell segítenünk. Az ügyről hamar kiderül, hogy nemcsak az apuka érintett, hanem további személyeknek is nyomuk veszett. A második eset egy bajnokságra kalauzol bennünket, melyen maga Holmes is részt vesz. Itt a díjkiosztón meggyilkolt egyik versenyző esetét kell feltárnunk. A harmadik fejezet során egy újabb eltűnés ügyében nyomozunk, ám ezúttal Holmes mellé szegődik egy színész. A fiatalember azért tanulmányozza a detektív viselkedését munka közben, hogy megfigyeléseit később beépíthesse a szerepébe. A következő ügy egy baleset formájában találja meg az éppen konflison utazó Watson és Holmes párosát, majd ez után detektívünknek egy elrabolt lányt kell kimentenie nevelőapja karmaiból.
A nyomozások során impozánsan megrajzolt viktoriánus helyszíneken keresgélhetjük a nyomokat és elemezhetjük a bizonyítékokat. Az érintett szereplőket alaposan megfigyelhetjük, öltözetük és viselkedésük alapján következtetéseket vonhatunk le, munkánkat kihallgatásokkal, majd a vallomások feldolgozásával folytathatjuk. Ha kihagyunk egyes nyomokat, vagy nem a megfelelő kérdéseket tesszük fel, a játék megengedi, hogy rossz eredményre jussunk. Ilyenkor a fejezet végeztével megtekinthetjük, hol hibáztunk, de dönthetünk úgy is, hogy a játék ne fedje fel a mulasztásunk részleteit, és így a helyes megoldás ismeretének hiányában tehessünk újabb próbát. A készítők úgy gondolták, hogy kicsit frissítenek a formulán, és ennek jegyében néha ügyességi elemekkel tűzdelt feladatokban is helyt kell állnunk, illetve ezzel párhuzamosan mini játékokkal is szórakoztatnak bennünket. A sorozat régi rajongóinak nem biztos, hogy hiányoztak ezek a megoldások, ám akik még csak most ismerkednek Holmes digitális kalandjaival, talán kevésbé fognak megrökönyödni. A vérfrissítés során detektívünk figuráját is átfazonírozták. A karakter fizimiskáját korábban az angol színészről, Jeremy Brettről mintázták, aki 1984 és 1994 között a nálunk is sugárzott Granada tévésorozat produkciójában keltette életre Sherlock Holmest. A markáns arcvonású, brit úriember helyett a The Devil’s Daughter-ben Holmes egy fiatalabb kiadását kapjuk, aki gesztusaiban és frázisaiban is sokkal modernebb – mintha Robert Downey Jr. utolsó mozifilmes inkarnációja ihlette volna.
Bár a játéksorozat korábbi epizódját, a Sherlock Holmes: Crimes & Punishmentset mind a kritika, mind a közönség kedvezőbben fogadta, a The Devil’s Daughter mégis azt bizonyítja, hogy a fejlődéssel járó változás nem mindig ördögtől való.
(Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter. Platformok: PC, Play-Station 4, Xbox One)
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. január 19-i számában.)
