Néhány napja a II. kerületi Csalogány utca 3/C alatti lakóház homlokzatán emléktáblát helyeztek el Papp Tibor (1938–2018) József Attila-díjas költő, vizuális művész, számítógépes irodalom úttörője, műfordító, tipográfus, szerkesztő, a magyar és francia avantgárd kiemelkedő képviselője emlékére. A Képes Gábor író és Őrsi Gergely II. kerületi polgármester kezdeményezésére elkészült emléktábla Fáskerti István, az ismert szobrászművész és kőszobrász alkotása, mely Budapest egyik legszebb emlékeztető táblája a műfajban. Érdemes elsétálni a Vízivárosba és megnézni ezt a méreteiben is figyelemre méltó művészi márványlapot, amelyen Papp Tibor térképversének egy részlete látható. Most már valóban „térverssé” vált, mint ahogy maga Papp Tibor is nevezte térképverseit. Legélesebb emlékem a hat éve elhunyt Papp Tiborról az, ahogyan átszellemült sámánként kongta-bongta a Pogány ritmusok című hangversét, frenetikus hangulatot keltve a jelenlévőkben:
„…zene zúg zene bőg / tűz ég puha tűz
vad zene zúg bőg / dob – – –
dob – – – / dob dob dob zene
dob – – – / kürt szól duda szól
síp szól duda szól / duda szól kürt szól
síp szól húr peng / bong zsong buja hang…”
A szerző szerint ez a vers 1956 és 1960 között érlelődött benne, amikor egyetemi hallgatóként francia irodalmi lapot szerkesztett Liège-ben, de a francia nyelv árnyalt ismeretének hiánya keltette feszültség sajátos léttapasztalattá vált. A „belső zümmögésből”, a rövid egységekből összeállt sorok „hangos megnyilvánulása” zeneszerű hangversként hatott barátaira és kollégáira. Ebből született 1964-ben, a költő első kötetében, a Sánta vasárnapban megjelent Pogány ritmusok című hangvers, melyet az 1982-es olasz hangköltészeti antológia kísérő szövege szerint „a struktúrák lebontása révén a szerző a nyelvi kommunikáció elveit bontja vissza alkotó elmeire, hangzása Bartók zenéjéhez hasonlít. Íme az 1960-as évek közepétől Papp Tibor a dekonstrukcióra épülő kísérletezés híve. Hiszen a dekonstrukció, a lebontás által feltárt ellentmondások lehetőséget teremtettek az új értelmezések és konstrukciók kialakítására. A régi rendszerek és kategóriák lebontása után számára megnyílt az új értelmezések és jelentések kutatásának a lehetősége. Ennek a felismerésnek köszönhetően, Kassák után, az 1970-es években a magyar kísérletező avantgárd ‒ Papp Tibor és a műhelyesek révén ‒ szinkronba került az európai avantgárddal. Ugyanakkor az 1962-en alapított párizsi Magyar Műhely hatására hallatlan pezsgés indult el az egyetemes magyar irodalomban: Weöres Sándor Tűzkút című verseskötete a párizsi lap gondozásában látott napvilágot 1964 elején, három hónappal a hazai megjelenése előtt, itt látnak napvilágot Esterházy Péter első novellája, az elhallgatott és fiatal magyar írók prózái, versei és cikkei. Az ausztriai hadesdorfi és franciaországi Marly-le-Roy-i Magyar Műhely-találkozókon nagyszámú hazai, erdélyi, felvidéki és délvidéki író vett részt, együtt a hivatalos küldöttséggel érkezett otthoni főcenzorokkal.
Papp Tibor kétnyelvű életműve páratlanul sokrétű. Nemzetközi hírnevét vizuális költeményei, számítógéppel generált versei (Disztichon Alfa. Első magyar versgenerátor, 1994) és hang- és képversei, órakölteményei, logo-mandalái alapozták meg (lásd Vendégszövegek ]n] című, közel nyolcszáz oldalas gyűjteményes kiadást, 2003). Írt hagyományos verset, novellát és regényt. 1985-től állandó résztvevője és szervezője a francia nemzetközi vizuális költészeti kiállításoknak és performanszoknak. A vizuális költészet és a számítógépes versgenerátor egyik elméleti megalapozója (lásd a négy kötetnyi Avantgárd szemmel írásait). A Magyar Elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/11700/11744/ oldalán olvasható a Disztichon Alfa, amely automatikusan generált 16 billió magyar nyelvű disztichont tartalmaz.
Philippe Bootz, a Paris VIII. számítógépes irodalom tanszékének docense, Papp Tibor közeli munkatársa írja róla: „Nélküle… kétségkívül nem erősödött volna meg az 1990–2000-es évek programozott költészetének francia identitása sem…” (Az interneten követhető Ph. Bootz és Al. Gherban Poésie numérique: In Memoriam Papp Tibor című egyórás videója).
