Legutóbb 2016-ban, Gyulán rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből, tisztelgésként az akkor 130 éve született festő előtt.
Rövidítések:
Bühnagy Sántha Attila: Bühnagy székely szótár. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2018
MTsz. Magyar tájszótár. Szerk. Szinnyei József. Budapest, 1893–1901
ÚMTSz. Új Magyar Tájszótár I–V. Főszerk.: B. Lőrinczy Éva. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010
JÓZSEF DEZSŐ POLGÁRI ISKOLAI RAJZTANÁR
Firtosváralján (Udvarhely megye) az 1930-as években is használatban levő székely tájszavak (Á–H)
ámbolyog – bámészkodva andalog ● S. A.: székely szó, Bühnagy ámbolyog
bójáskodik – ügyetlenkedik ● S. A.: eddig szótározatlan, tagja a bolyász ’bolyong’ (Sóvidék), bonyász ’bolyong’ (Csík) családjának (Bühnagy)
bójávul, elbójávul – eltéved ● S. A.: ua.
borittó – esztergályos készíti bükkfából, túrót tartanak benne ● S. A.: székely szó, MTSz., ÚMTSz.
bothál, felbothál – felforgat valamit ● S. A.: eddig szótározatlan székely szó, tagja a botázik családjának: bebotázik ’bevetődik (valahová), bemegy’, belébotázik ’belebotlik’, ’akaratlanul beleártja magát valamibe’, botázik ’botorkál, ténfereg’ (Bühnagy). Az ÚMTSz. Küsmödről jegyzi: összebothál ’összekeres, összeforgat mindent’
burustyán – orgonavirág ● S. A.: erdélyi szó, Bühnagy boroszlán
cédrók – 14-16 éves gyermeklegényecske ● S. A.: székely szó, ÚMTSZ., cedrók hangalakban
cibre – becsinált leves (fokhagymás, ecetes, tojásos és tejfeles lé csirkével) ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy cibere
cire – rőzse ● S. A.: székely szó, Bühnagy cerme, cemere, cirme, cire, csersze, cserme, csörme
csáklya – az acél korcsolyát helyettesíti fából ● S. A.: székely szó, Bühnagy csákia
csanak – limlom ● S. A.: a hangalak eddig kizárólag Székelyföldön kívülről adatolva, ebben a jelentésben székely szó
csárogás – gyermekek huzamosabb össze-vissza kiabálása ● S. A.: népnyelvi szó, ÚMTSz.
cserebika – cserebogár hímje ● S. A.: székely szó, eddig szótározatlan. Inkább szarvasbogár hímje lehet, mint cserebogáré, l. egy alsósófalvi adatot
csicsöskossó – mázas cserépkorsó, melyből a vizet ki lehet szívni a fül görbülésén látható dudorodás nyílásán ● S. A.: népnyelvi szó, ÚMTSz. csecseskorsó
csikóláb – a gyermek két orrnyílása alatti, megtűrt váladék ● S. A.: székely és zalai szó, ÚMTSz.
csitkózik – ezt mondják, ha a gyermek engedély nélkül távolabbról kíséri a felnőttet ● S. A.: székely szó, szótározatlan
csombojog – nehezére esik a helyváltoztatás, csak módjával tud előre haladni ● S. A.: ezekben a jelentésekben eddig szótározatlan, beletartozik a csongolyít, csombolyít családjába (Bühnagy)
csombolyít – halomba gyűjt
csönkő – száraz ág hangot adó darabja ● S. A.: ebben a jelentésben eddig szótározatlan, talán beletartozik a gyergyói csönkő ’favágó tőke’ (ÚMTSz.) családjába
csöszle – apró rovar (szúnyog), mely nyáron az ember szemébe csapódik ● S. A.: székely szó, Bühnagy cseszle
csügör – apróra tört almát vízben állni hagyják, ennek a leve ● S. A.: székely szó, Bühnagy csüg és családja
csümördörgölő – jókora, nehéz, görcsös sétabot ● S. A.: talán játszi szóalkotás, a száj szélén levő csömört, csemert dörgölik (törülik) meg egy jókora bottal (s nyilván egyben az embert is)
dekreteg – hirtelen keletkezett, nagyobb zaj ● S. A.: székely szó, szótározatlan. Beletartozik a degret, dekret, dekrat ’zajong, zajt csap, kutat, nem hagy nyugton’ családjába (Bühnagy)
dobonka – alacsony, henger alakú víztartó edény ● S. A.: székely szó, Bühnagy bodonka, dobonka
domikás – száraz kenyér darabokra törve, túróval meghintve és meleg vízzel leöntve ● S. A.: eddig szótározatlan, a damika, domika ’túrós leves’ családjába tartozik (Bühnagy)
dufla – igen jó minőségű ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy dufla
durga – kenderből készült nagy ponyva ● S. A.: székely szó, Bühnagy durga
duruzsol – monoton hangon, bizalmasan beszélget ● S. A.: köznyelvi szó
dusza – szalmazsák ● S. A.: székely szó, Bühnagy dusza
duzmál – duzzog ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy duzma
ég, alig látszik az ég – virrad, hajnalodik
egybe mönyök – mindjárt megyek
farcsok – keresztcsont ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy farcsok, farcsuka, forcsok
félszántoku – ferde ● S. A.: székely szó, a félszántokú eddig szótározatlan
félszántokulag – ferdén ● S. A.: székely szó, Bühnagy felszántakulag, félszántúlag
fénkő – kaszafenő kő ● S. A.: népnyelvi szó, Bühnagy fénkő
firtat – keresgél, vallat ● S. A.: köznyelvi szó
fon, a macska fon – dorombol
gádor – pinceszája ● S. A.: népnyelvi szó
gánár – gúnár ● S. A.: ez a hangalak eddig szótározatlan, Alsósófalván is használják
gardon – nagybőgő ● S. A.: székely szó, Bühnagy gardony
göbö – a patak nagyobb mélyedése ● S. A.: székely szó, Bühnagy gübü
gugyi – kifőzésre kész, erjedt cefre ● S. A.: székely szó, Bühnagy gügyi, gügyü, gugyi
guzs – cserebogár ● S. A.: székely szó, Bühnagy gorzs, dorzs, gozs, guzs, guzsbogár, búzsbogár, borzsoj
gübül – pl. vérbe gübülte a bika ● S. A.: jelentése: úgy megsebesítette a bika, hogy a saját vérében gübült, hörgött. Bühnagy gübü
gyámbász – összevissza tépdes, cibál ● S. A.: erdélyi szó, Bühnagy gyámbász
hutyotó – verekedésre alkalmas fadorong ● S. A.: alighanem hutyoró akar lenni, Bühnagy hutyuru
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. júliusi számában)
