2022. augusztus 21., 08:00
Vajon milyen volt Ady Endre társaságában az élet, és miként hatott a költőre a nagyváradi kulturális élet forgataga? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestem a választ a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotóját középpontba állító eseménysorozat záróestje során. Az Ady Endre-emlékmúzeumban – amely a költő és szerelme, Boncza Berta egykori pesti otthonában található – Imre Zoltán kultúraantropológus, a nagyváradi Ady Endre-emlékmúzeum egykori igazgatója ismertette meg a hallgatósággal a költő életének meghatározó szegmenseit.
Az Ady Endre-emlékmúzeumot 1955. május 26-án avatták fel Nagyváradon, abban a városban, amelyhez ezer szál fűzte a költőt. Négyévnyi újságírói tevékenysége meghatározónak bizonyult a személyisége későbbi alakulására nézve. „Nagyvárad s a Nagyváradi Napló volt életemnek s energiámnak tetője” – fogalmazott egy 1912. október 3-án kelt levelében.
A költőt őszinte és hosszan tartó barátságok kötötték Váradhoz. Itt ismerte meg múzsáját, Lédát, és itt vált vitathatatlan vezéregyéniségévé A Holnap nevű innovatív irodalmi mozgalomnak. Várad mindig élen járt a költőóriás örökségének ápolásában. Közvetlenül Ady halála után, 1919 februárjában itt alakult meg az első Ady-társaság, amelynek célkitűzései között szerepelt a költő iratainak és relikviáinak az összegyűjtése és megőrzése. De vajon milyen titkokat rejthetnek Várad kikövezett utcái? Erre a kérdésre kerestük a választ.
– Ady Endre 1877. november 22-én látta meg a napvilágot Érdmindszenten, elszegényedett nemesi családban – kezdte meg előadását a nagyváradi emlékmúzeum egykori igazgatója. – Tanulmányait az érdmindszenti református elemi iskolákban kezdte, ahol Katona Károly pártfogásában tanulta az írás, számolás, valamint az olvasás fortélyait. Szülei idővel gimnáziumba szánták, így 1888-ban megkezdte tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban, amely – mint feljegyzéseiből kiderült – diákéveinek legszörnyűbb periódusa volt. Költői attitűdje már ezen időszakban felsejlett, de irodalmi és szerelmi sikerei 1892 után érték a zilahi református kollégiumban eltöltött évei alatt.
De hogyan került Ady Endre a gazdag kulturális élettel bíró Nagyvárad forgatagába, s milyen hatással volt életére az itt töltött időszak? A 19. század végén Nagyvárad a párizsi városok dinamikáját is meghazudtolva a kulturális élet középpontjává vált. A fiatalok városának is nevezték ekkor, olyan városnak, amelyben változást akaró, forradalmár emberek laktak – mondta Imre Zoltán. Ady Endre debreceni, valamint a budapesti egyetemek sikertelenségének érzetével érkezett meg Nagyváradra 1899-ben. Nagyvárad távol esett az akkori kor cenzúráján, így a parlamenttől és a kormányzástól távol kezdhette meg újságírói karrierjét a költő. Elsőként a Szabadság című újságnál, később pedig a Nagyváradi Naplónál dolgozott. Ekkor ismerkedett meg múzsájával, Lédával, aki már első találkozásuk pillanatában, az EMKE kávéház falai közt levette Adyt a lábáról.
A költőnek köszönhetően olyan hangvételű irodalmi alakulás jött létre, amely nemcsak forradalmat indikált a nyelvészetben és az irodalomban, de az új fogalmak megteremtésével utat mutatott a budapesti kultúrának és a Nyugatnak is. Ady Endrét – mint mondta a kultúraantropológus – életében nagyon sokan támadták liberális gondolkodása miatt. A szabad gondolkodást, amely a művészetek világában ugródeszkaként szolgált, Párizsban sajátította el, s generált olyan világlátást neki, amely meghatározó rotorja lett a 20. század modern szellemiségének.
A költő halálának napján komor hangulat uralkodott Nagyváradon. A fekete zászló lobogása mellett szoborállításról, valamint az emlékére létrehozott társaság híréről lehetett hallani az utcákon. Tabéry Géza írónak köszönhetően ekkor jött létre az első Ady-társaság is, amely a költő kultuszát, valamint szellemiségének nagyságát volt hivatott tovább vinni. Ma már számos emlékmúzeum őrzi a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének relikviáját. A budapesti Ady Endre-emlékmúzeumban olyan Ady–Csinszka tárgyi hagyatékokkal ismerkedhetnek meg testközelből a látogatók, mint Ady Endre bőröndje, cigarettatartója, mellénye, valamint a költő ágya és íróasztala. Betekintést nyerhetünk a pár életébe, megtekinthetjük a huszadik századi budapesti belvárosi ház modernitását, valamint válogatott leveleibe is beleolvashatunk.
