A 95 éve Sarkadon született és 86 éves korában Budapesten elhunyt Vígh Rózsát alig pár sorban említi a szlovákiai magyar irodalmi lexikon, amely kizárólag mint meseírót ismeri. Nem tud arról, hogy az évekig a gömöri Korláton élő, és a csoltói születésű orvos férje oldalán kultúrát „csináló” írónő számtalan bűnügyi és erotikus történetet hagyott az olvasóira (sőt kéziratban is nem egy várja, hogy végre megismerhessék), s Peterdi Pál a magyar Agatha Christie-nek nevezte.
Első könyve 1956-ban jelent meg, közösen Csontos Vilmossal, s az egyfelvonásosokat (Bajos leánykérés – Különös eljegyzés) tartalmazott. Ezt három évvel később újabb közös, ezúttal már mesekötet követte, Rényi Magdával (Különös látogatók). Önálló, meséket tartalmazó kötete A póruljárt gazdag ember címmel 1961-ben jelent meg. A kötetet mind Fábry Zoltán, mind Tolvaj Bertalan elismeréssel fogadja. Később több antológiában (Születésnapi ajándék, A mullók városa) és a legkisebbek számára készült olvasókönyvben is megjelenik egy-egy meséje. 1970-ben veszi fel a Linda Taylor álnevet (ahogy műfajtól függően időnként használja az Iván Rozália és L. Timothy neveket is), s megteremti New York-i nyomozóját, Sinus felügyelőt, és levakarhatatlan munkatársát, Bloodot, akik élete végéig hűségesen elkísérik. Mintegy húsz bűnügyi története jelenik meg, sok-sok filléres lapban közlik egy-egy remekbe szabott krimijét (IM, Tetthely), amelyek méltó párjai Roald Dahl meghökkentő történeteinek.
S eljön a nyolcvanas évek vége, amikor a Krimi Könyvtár sorozatban Peterdi Pál szerkesztésében napvilágot láthat az első két Sinus-történet, a Tökéletes gyilkosság és Az elátkozott szalon. A kötetet rövid idő alatt elkapkodják (ne feledjük, egy-egy ilyen krimi több tízezres példányban jelenik meg!), s a rendszerváltásig további hat kötet (Egérút, Halálos ütés, A Simpson-ház titka, Parázs a hamu alatt, Halálos ölelés, Istenkísértés, Mákony) jelenik meg. „A magyar Agatha Christie” – írja róla a neves humorista, köteteinek szerkesztője, Peterdi Pál. A két felügyelő több tíz ügyben nyomoz együtt, a hatalomváltás után egyedi kiadásokban, a soproni Novum Verlag gondozásában (Élveboncolás, A halál nőnemű?), más kiadók (Halál borítékolva, Méreg ajándékba, Nyomában a halál), és élete végén saját kiadásban adja ki bűnügyi és egyéb (a krimik mellett idővel visszatért a gyerekekhez, s olykor az erotika mezejére is elkalandozott) történeteit, amelyekben nem ritka a többszörös csavar. Egy-egy történeten belül pszichológiai mélységekbe, sokszor a pokol bugyraiba is eljutunk, amikor különböző kéjencekkel, elmebetegekkel találjuk magunkat szembe.
Vígh Rózsa | Ölni szóval is lehet
Amikor a gyermek eléri a pubertáskort, a jó vagy rossz sorsától függ, hogyan evickél át a buktatókon. Ha akad a környéken egy dörzsöltebb kamasz, az profán módon elröhögi neki, mit miért érez, és mit tegyen, hogy amit érez, minél jobb legyen. Ha csak kevésbé tapasztaltakra támaszkodhat, mi mást tehetne: magára hagyatkozva kezd ismerkedni a nemi ébredéssel.
Vígh Rózsa tájékozott a tudomány legújabb vívmányaiban, s egy-egy alkalommal még a jövő mezejére is elkalandozik, s hamisítatlan sci-fi krimiben van részünk. Van krimije, amely szinte már a fi lmig is eljut, ahogy többet színpadi művé is átír (A Simpson-ház titka – A lejtő meredek). Az utolsó Sinus-történetet 2010- ben írta (Miss Szimat), amely a sorozat számos darabjával együtt kéziratban várja a megjelenését.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. áprilisi számában)
